A hazai gyakorlat szerint egy baba születése után és a kórházból való hazaadáskor, majd az első életnapokban otthon keresi fel a családot a gyermekorvos és a védőnő.

Később 6 hetes korban, ezt követően havonta készül a kisbabákról egészségi állapotfelmérés. De mit is figyelnek a szakemberek? 2007-07-10  Születését követően az első 24 órában minden újszülöttet megvizsgál gyermekorvos, vagy újszülött-gyógyász szakorvos.

Problémás szülés, koraszülés, császármetszés esetén a gyermekgyógyász már a szülés végénél jelen van, hogy rögtön az első percekben megvizsgálja az újszülöttet. Természetesen azonnal beavatkozik, ha akár a baba életműködéseit, akár a küllemét, vagy az élénkségét nem találja megfelelőnek. A nagyon „éretlen", azaz kis súlyú babák, és/vagy rövid terhességi idő után megszületett koraszülöttek intenzív ellátást nyújtó baba-centrumokba, úgynevezett „PIC"-ekbe , vagy intenzív újszülött-, koraszülött osztályokra kerülnek; az esetleges szállításukról is szakavatott, speciális mentőosztagok gondoskodnak.

Mit mutat az APGAR-teszt?

  A megszületett kisbaba állapotát a szülőszobára hívott gyermekorvos egységes szakmai protokoll, az úgynevezett APGAR séma szerint értékeli. Ebben a légzést- a szívműködést-a bőrszínt- az izmok tónusát- és a reflexek ingerelhetőségét összegzi: az 5 tényező 10-es értéket tesz ki, ha minden rendben van.

Születés után mi történik a babával? 

A szülőszobai szokásos ellátás során az orvos, vagy a szülésznő illetve az újszülöttes nővér a frissen született kisbabánál szívókészülékkel megtisztítja a száj-, és orrnyílásokat; a köldökzsinór átvágása után ellátásra kerül a köldökcsonk (a még tapadó köldökcsonkot fertőtlenítő folyadékkal és hintőporral ápolják) és egy védő szemcseppet is kap az újszülött. Van, hogy a baba azonnal ürít egy „szurokszékletet" (magzatszurkot), ami igen sötét színű és masszívan kenőcsös váladék, de ez 24-48 órán belül bármikor lehetséges. (Ha már a magzatvízbe történt székürítés, ez oxigénhiányos állapot jele is lehet, ilyenkor kiterjesztett vizsgálatok történhetnek és az újszülöttet fokozottabban figyelik meg.) Minden újszülöttől vért vesznek a veleszületett anyagcsere-, illetve hormonális betegségek kiszűréséhez.

Hova kerül, ha besárgult? 

A babák bőrén változó mértékű „sárgaság" jelenhet meg. Ezt a színt a bizonyos szintig normálisan is széteső vörösvértestek lebomló festékanyaga adja, és átlagosan a 3.-5- napon tetőzik. Ha a sárgaság túl erős, túl korán jelenik meg, vagy elhúzódó: gyanú van arra, hogy a normális mértéket meghaladja, így ilyen esetben vérmintából történik pontos meghatározás a szükséges kezelés (a legtöbb esetben kék fény kezelés) beállítására.

Mikor lehet hazamenni? 

Problémamentes egészségi állapotnál, és fejlődésnél általában 3-5 napos korban, császármetszéssel született babáknál 7-10 napos korban kerül sor a hazaadásra. Ekkor is történik ellenőrző gyermekorvosi vizsgálat, felírják a köldök-, és bőrápoló készítményeket, valamint a K és D vitamint.

Az első látogató a gyerekorvos  

A választott, vagy a területileg illetékes házi gyermekorvos, háziorvos hazakerülés után rövidesen meglátogatja otthonában az újonnan bővült családot. Az otthoni szemlénél értékeli és minősíti a baba általános állapotát: Mennyire élénk, hogyan mozog - esetleg hogyan, milyen dinamikával és milyen színezettel sír - milyen a bőrszíne, az izmai tónusa, az energia állapota, hogyan szopik vagy táplálkozik. Ellenőzi az életfontos szervműködéseket: a szívet, a tüdőt, a kiválasztást is, megnézi észlelhető-e bármilyen látható eltérés a bőrön, a külső nemi szerveken, és rákérdez a széklet-, és vizeletürítésre. Megbeszéli az édesanyával a baba táplálását, napirendjét is. Megfigyeli, hogy a baba mennyire éber, hogyan reagál a környezet ingereire: a fényre, a hangokra. Nagyon lényeges információ ez az érzékszervek, a látás és a hallás működésének ellenőrzése szempontjából; ezt majd a baba életét követve minden későbbi  találkozásnál is megteszi. Az orvosi vizsgálat alkalmával a köldököt is megszemléli az orvos. A köldökcsonk vastagsága, tapadóssága szerint általában a 5-15. életnapon belül esik le, de helyén még kis nedvedző rész tovább is megmaradhat. E területet még pár napig ne érje fürdővíz, és naponta többször ápoljuk le fertőtlenítő oldattal, köldök hintőporral. A csípő vizsgálata során az orvos megfigyeli, hogy a baba térdben hajlított lábait széttárva a combcsont feje részben vagy egészben elhagyja-e az izületi üreget. Ha erre gyanús jelet észlel, ortopédiai szakvizsgálatra utalja a kisbabát, a további teendők szükségességének tisztázására. Ha az újszülött kori vizsgálat még nem eléggé egyértelmű, 6 hetesen, 2-4 hónaposan is ellenőrizteti a csípőizület működését, szükség szerint ultrahang és röntgen vizsgálattal is